"Eckhart TolleA MOST HATALMA / Útmutató a megvilágosodáshoz
" Képzeld el a földet az emberi élettől mentesen, kizárólag állatokkal és növényekkel benépesítve! Gondolod, hogy akkor is lenne múlt és jövő? Vajon akkor is lenne értelme az időről beszélgetni? A "mennyi az idő? " és a "hányadika van ma?" kérdés - ha lenne is ott bárki, akitől megkérdezhetnénk - teljesen értelmetlenül csengene. A tölgyfa, vagy a sas összezavarodna az ilyen kérdéstől.
Hogy mennyi az idő? - kérdeznének vissza - hát természetesen most van. Az idő : most. Mi más is lehetne?
Igen, ahhoz, hogy működni tudjunk a világban, szükségünk van az elmére, csakúgy, mint az időre. Egy ponton azonban az elme és az idő átveszik az uralmat az életünk fölött, és éppen ebből fakad a működési zavar, a fájdalom és a bánat.
Uralmának fönntartása céljából az elme folyamatosan arra törekszik, hogy a jelen pillanatot a múlttal és a jövővel takarja be. Így a MOST - tól elválaszthatatlan LÉT vitalitását és végtelen teremtőképességét is elfeledi az idő, valódi természetedet tehát elhomályosítja az elme.Az emberi elmében az idő egyre nehezebb terhe gyűlik össze. Mindenki szenved a teher súlya alatt, ráadásul minden percben még tovább növelve azt, valahányszor csak semmibe veszik vagy megtagadják a jelen csodálatos pillanatát? illetve amikor egy jövőbeli - csak az elmében és soha nem a valóságban létező - pillanat elérésének eszközévé fokozzák le azt....
Ha nem akarsz több fájdalmat létrehozni magad és mások számára, ha nem akarsz hozzátenni a benned még mindig élő, a múltból származó fájdalomüledékhez, akkor ne teremts több időt! Vagy legalábbis ne többet, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy életed gyakorlati vonatkozású ügyeit intézni tudd ! Hogyan hagyjuk abba az idő teremtését? Értsd meg mélyen, hogy csak a jelen pillanattal rendelkezel! Állítsd a mostot életed középpontjába ! Amíg ez idáig az időben éltél, és csak rövid látogatásokat tettél a mostba, tedd át lakhelyed a MOST - ba, és csak akkor tegyél rövid látogatásokat a múltba és a jövőbe, amikor élethelyzeted gyakorlati tennivalói azt feltétlenül szükségessé teszik ! Mindig mondj igent a jelen pillanatra ! Hiszen mi lehetne hiábavalóbb és esztelenebb, mint belső ellenállást tanusítani azzal szemben, ami már van? Mi lehetne ostobább, mint szembeszegülni magával az élettel, ami most van, és mindig csak most van? Add meg magad annak, ami van ! Mondj igent az életre, és meglátod, az hirtelen elkezd érted, s nem pedig ellened működni! "
Forrás
